Vizsga óta máig

2013.04.08 23:01

 

Az az érzés, mikor meglátsz egy képet, ami emlékeztet egy régi álomra, emlékre, valamire, ami akkor nagy hatással volt rád… Nyomasztó, de jó. Furcsán jó.

Egy női öltözőben az egyik nő mennyire meg tudja bambulni a másikat… Mintha azt kérdezné „Jé, neked is van melled?”…

Gyorsetterem neee. Néha elmegyek venni szenyát, de ennyi. Konyha nem. Otthon más, otthon ok.

Hold your breath and count to ten.

Elkapsz egy mosolyt. Nem neked szánták, nem a tiédre válasz, de pontosan tudod, mire célzás :)

A régi félelmek vagy sokkoló megtörtént esetek hatása évekkel később is frusztrál és megjelenik, akár álmokban.

Bizonyítási vágy. Ha ő meg tudta csinálni, akkor én is. De. Szeretem én is? Akarom én is? Erre vágyom én is? Nem.

Az első két nap katasztrófa. Én ezt nem akarom, én ezt nem csinálom, azonnal új munkahelyet. Harmadik nap már egész jó, mikor már jóformán eldöntöttem, hogy ez nekem nem kell. Furcsa érzés, hogy a kezdeti hihetetlen csalódás és „nem érdekel már”-érzés után jobb lesz. Új remény.

Beindul az ismerkedés. Negyedik nap már kapom poén szinten az ívet, amiért nem csak egy „mezei” dolgozó vagyok, hanem „vezető tanonc” :D ez jó, kezdenek befogadni, aklimatizálódom :)

Azért durva 2 hónap kiesés után újra dolgozni, felvenni az ütemet. Jó, hogy a mostani munkanélküliségem nem volt hiábavaló, mert megcsináltam nem semmi teljesítménnyel a sulit, de akárhogy is vesszük, kiestem a pörgésből (néhány pörgősebbre sikerült nap a munkanélküliség alatt kifejezetten jól esett, de természetesen nem ugyanaz). Az első 4 nap délutántól késő estig. Ennek hála felborult a napirendem. Amit ugye munka után csináltam volna vagy szabadnapon, azt a délelőttökre kellett beosztani. Mikor keljek fel, menjek edzeni és a többi dolog – erre a pár napra is akadt bőven elintézni való és még nem vagyok kész. Viszont meló után nem estem hulla fáradtan az ágyba, mert ugyebár felpörögtem eléggé, függetlenül attól, hogy le is fárasztott. Mintha átalakult volna már ennyi idő alatt bennem, hogy este nem vagyok álmos, most is (mielőtt a laptopra írom) éjjel 1 órakor pötyögök a telóba és nem vagyok álmos, reggel meg alig bírok felkelni és mosott sz.r vagyok késő délutánig… Vagy legalábbis tompább, mint egyébként. A szervezet megoldja magának az időeltolódást…

Tavaszi fáradtság vagy csak újra a munka? Ehh… :) jó érzés újra dolgozni.

A szerződéskötésnél már legszívesebben kiírtam volna az új pozit, új melót face-re, mert büszke voltam, de úgy voltam vele, várok legalább az első napig. Erre az első nap után fel akartam mondani, amit a második nap csak megerősített és még éjszaka gyorsan beadtam pár helyre. Harmadik nap elkezdődnek az ismerkedések, egy kollegám bejelöl és megosztja a közös munkahelyen melózást, hát felvállalom. Jó érzés :) A péntek már jó. Az biztos, hogy lesznek még húzós napok, de már elkezdtem élvezni és tetszik a munkahelyi kiírás az adatlapomon :)

Negyed 3-kor fejezem be a pötyögést, most már kéne aludni :D

Van az a nézés, ami a kevésbé helyes arcot is helyessé varázsolja :) vagy inkább édessé.

Amit nem mertem javasolni, mert nem akartalak megbántani, rájöttél magad. Így már más, így már működik és ez jó. Végre. De ha én mondom neked, oltári hiszti lett volna belőle. Olyan vagy, mint a férfiak egy része, kicsit irányítani kell ahhoz, hogy rájöjj valamire, amire neked kell rájönnöd, hogy te változtathass, ezáltal elfogadd. Kissé kicsavart, de ha nálad ez működik… :) lényeg, hogy működik.

Rossz érzés, hogy kimaradsz és csak az eredményt látod, de veled nem működik és utólag kapsz „sokkot” esetleg :) hát igen, nem egyezik az ízlés, de sebaj, lényeg, hogy ne szólj bele.

Mozdulj meg te is. Azt a 2 lépést már igazán meg tudod tenni te is. Szó szerint.

Utálom a gyerekkel szájra puszit. Minek? Ott az arca. Gusztustalan.

Imádom a púder színeket. Másnéven pasztell, de nekem a púder jut róluk eszembe. Persze nem mindegyik és nem minden kombinációban. Vidámak, de egyben elegánsak és valahogy a gyerekkoromat idézik elő – akkor volt néhány ilyen színű tárgyam, ruhám, meg akkor is tetszettek másokon az ilyesmik. Vegyítve olyan mintákkal, amik az elegánsat egyedivé, számomra hordhatóvá teszik. A színek és formák kompozíciója. Pl. egy csillaggal vagy egy áttetsző résszel (cipőn, kiegészítőn). Egy furcsa, de nagyon jó nosztalgikus érzés kerít a hatalmába. Elképzelhetőnek tartom, hogy köze van egy előző életemhez is. Emellett persze rocker style nőiesen ugyanúgy, vegyítve akár. Sokoldalú, egyedi.

Legalább egyszer még akarom, mielőtt esetleg beköszönt valami új. Még egyszer, tisztán, jól. Aztán ahogy az élet hozza.

Rajzfilm figurák. Szeretem. Van, amihez nem lehet túl idős az ember, ill. minek teljesen megkomolyodni, akkor elveszik az élet fűszere és szürkévé válik minden.

Nem songoku meg a hasonló hülyeségek, hanem a régi, igazi mesék. Disney filmek, Mickey és Minnie figurája, Tom és Jerry. Szeretem a hozzájuk kapcsolódó termékeket is. Pl. kaptam egy törpillás pulcsit, persze én választottam :) aranyos és ettől nem tartom magam gyerekesnek, max jó értelemben. Lakberendezésben ilyesmi cuccok is szerepelnek :) meg persze szürreál, retro, rockabilly, hotrod, ratrod, stb. Nincs elég hely :P

Állítólag sok lánnyal nem tudnak barátkozni a fiúk, mert mind azt hiszi (az összes jó része), hogy akarnak tőle valamit, közben meg nem. Nekem ez idegen. Mármint én szívesen ismerkedek fiúkkal barátilag is, érdekelnek a véleményeik (már amelyiké). Ezen sokan meglepődnek, de így van. Néha egy sráccal sokkal értelmesebben el lehet beszélgetni.

Szabadnak érzem magam végre és ez boldoggá tesz.

Vége a sulinak, már nem köt le és megvan; van munkám, ilyen-olyan beosztással, amihez alkalmazkodni kell mindkét félnek (nekem és aki akar velem talizni – ez tetszik); vannak barátaim, akikkel alkalmazkodunk egymáshoz; a családom, akikkel szintén és terveim, sok és sokféle :) Alakulnak a dolgaim, végre beindult valami, ami nagyon tetszik és korábban sokáig ismeretlen volt számomra. Él az „Én” és nagyon jól teszi J jól érzem magam a bőrömben. Lassan jöhet valaki, aki ehhez csak hozzáad ;)

Egy éjszakát végigsétálni, végig „hülyülni” kettesben valakivel, aki érdemes arra, hogy ebben (is) a társam legyen, felszabadultan, végig beszélgetni anélkül, hogy idő-munka-akármi korlátozna. Nem bulira gondolok. Csak ketten a városban, mintha senki más nem lenne ott és mégis.

Még egyszer eljutok oda. Remélem egy arra érdemes emberrel. Aki egyszer elvisz egy olyan programra, amit virágnyelven sem írok le, mert titok és Ő is majd csak akkor tudja meg, ha eljön az ideje. Van a „to do” listán páros dolog, de nem mindegy, kivel, mert nem mindenki érdemli meg, hogy egy álmomat vele éljem át.

Néhány dologban konzervatív, hagyományos. Másban egyáltalán nem.

Ma 3 témában feleltettek le, pontosabban szóban teszteltek és pda-ra ment az eredményem. Egy múlt heti téma, amit 4 napig gyakoroltam, egy ma reggeli, 2 órás megfigyelés/gyakorlás után meg egy másik. Mindhárom 90% feletti. ;) Megdicsértek :)

Mosolygós, vidám bútorok ;)